341 milliárd forint - ennyit használt fel a Munkaerőpiaci Alap
Az összeget az alap az álláskeresők pénzbeli juttatásaira, az elhelyezkedést segítő programokra, valamint egyéb, az alap forrásaiból megvalósítandó célokra fordította - derült ki a most elkészített éves összesítésből.
A legtöbb pénzt főképpen az álláskeresők járadékára, segélyére költi az alap. Ennek összege a múlt évben több mint 90 milliárd forint volt. Ezt a tételt a központi költségvetésnek átadott több mint 61 milliárd forint követi. Ebből a pénzből finanszírozzák az önkormányzatok az álláskeresők járadékára, segélyére nem jogosult személyek rendszeres szociális segélyét, illetve a részükre szervezett közcélú munkát.
52 milliárd jutott a rehabilitációs célokra, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, és 5 milliárd forint jutott a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.
Az elhelyezkedést segítő, úgynevezett aktív eszközök finanszírozására 49 milliárd forintot fordítottak. Ugyancsak jól bevált aktív eszköz a bértámogatás, ennek lényege, hogy az alap bizonyos ideig átvállalja a munkáltatóktól az alkalmazott álláskeresők bér- és járulékköltségeinek egy részét.
A szakképzésre, felnőttképzésre több mint 25 milliárd forintot használt fel a múlt évben a Munkaerőpiaci Alap. Az intézményrendszer működtetésére külön 2 milliárd forintot fordítottak, míg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működéséhez, és fejlesztéséhez több mint 22 milliárd forinttal járultak hozzá.
Az Európai Unió támogatásával indított programok társfinanszírozása csaknem 10 milliárd forintot igényelt.
7 milliárd jutott a közmunkák finanszírozására is, mint pl. a környezetvédelmi, erdőgazdasági, útkarbantartási, árvíz- és belvízvédelmi feladatokra.
A Start program járulékkedvezményét csaknem 6 milliárd forinttal támogatta.
Az alap finanszírozását lényegében a munkáltatók és a munkavállalók által a bruttó bérek után teljesítendő 3 illetve 1,5 százalékos szolidaritási befizetés jelenti. Ez az úgynevezett munkáltatói és munkavállalói járulék a múlt évben csaknem 202 milliárd, illetve 92 milliárd forint bevételt jelentett az alapnak. A munkáltatók által teljesített szakképzési hozzájárulás csaknem 37 milliárd forintos, a rehabilitációs hozzájárulás csaknem 14 milliárd forintos bevételt eredményezett.